Barlangászat

Barlangászat

A Velebittel ellentétben az Isztrián lévő barlangokat már feltárták, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy kevésbé érdekesek lennének. Az isztriai üregekben meleg van, számos ékítménnyel rendelkeznek, de egyben igencsak megterhelők, így jó ha van egy tapasztalt vezetőnk, ha az isztriai barlangok és üreg felfedezésére szánjuk el magunkat.
A föld alatti termek, tavak, patakok, tölcsérek, víznyelő katlanok, hasadékok és kövületek minden látogatót le fognak nyűgözni. Az isztriai barlangokban és üregekben a természeti szépségeken felül változatos állat- és növényvilág is van (halak, békák, palák, rákocskák, bőregerek), de a legérdekesebb a barlangi vakgőte, ez az endemikus fajta, amely kizárólag ezen sziklás területeken él. 
A Pazinska jama az Isztria világhírre szert tett barlangja, melyet Verne Gyula örökített meg Sándor Mátyás című regényében. Eleddig 1.500 feltárt barlang van, de évente mint egy tíz újat fedeznek fel. A Ćićarija Isztria északi részében egy különálló sziklás egység és itt található Isztria legmélyebb ürege, a 361 méter mély Rašpor víznyelő. 
A leghosszabb, flisben elhelyezkedő barlang a Piskovica a félsziget középső részén, hossza 1.036 méter. Ennek közelében található a 273 méter mély Marfanska jama, amely 2.045 méter hosszú, s feltárt vájataival egyben a leghosszabb Isztriában. Roč városkánál helyezkedik el a Krkuž és a Gragorinčići víznyelő. A legnagyobb terem a Batluška jama üreget „ékíti”, hossza 200 méter, szélessége 150 méter, magassága pedig 60 méter.
Az északnyugati területek flis üledékek és a mészkő rétegek találkozásánál húzódó víznyelők miatt különlegesek. Igen festői a Šternánál lévő 231 méter mély hasadék, s különlegesen megkapó az esős időszakokban, amikor csodálatos zuhatag képződik, amely a tölcsér alján, mielőtt elnyelné a föld, egy festői kis tavacskát alkot. A közelben van egy régi, elhagyatott malom is. Különösen érdekes Nyugat-Isztria karszt-övezete, melyet vörös agyagos talaj borít, s így a föld alatti cseppkövek és kristályok is gyakran kimondottan vöröses színben pompáznak.
A barlangokon felül a hasadékok is igen érdekes szpeleológiai képződményeknek számítanak. Megközelíthetőségük okán az ember és az állatok már ősidők óta szívesen húzzák meg magukat bennük, így közülük több is érdekes régészeti és paleontológiai lelőhelynek számít: Šandalja, Vergotinova, Romualdova, Trogrla…csupán néhány közülük.