Dubrovnik védőszentje, Szent Balázs ünnepe (Festa svetoga Vlaha)

Dubrovnik védőszentje, Szent Balázs ünnepe (Festa svetoga Vlaha)

A fehér galambok szimbolikus szabadon engedésével a Gyertyaszentelő vagy Kandelora egyházi ünnep alkalmából február második napján, a Szent Balázs ünnepét megelőző napon kezdődik a legrégebbi egyházi ünnep megtartása ezen a vidéken ésez  egyike azoknak, melyek tényleg egy életre az emlékezetünkbe vésődik. Ennek a hagyománynak a kezdete a X. századra nyúlik vissza és egy az erről a szentről szóló legendán alapul, aki a város velencei megszállása alatt segített a dubrovnikiaknak a szabadságuk megőrzésében. Hálájuk jeléül a város lakói védőszentjükké avatták és a középkorban egy régebbi román kori épület alapjain egy új barokk templomot, a Szent Balázs templomot építették fel, mely a helyi lakosok, de Mljet, Lastovo és Konavle lakói számára is az imádság központi helyévé vált.

 

Szent Balázs zászlaja felvonásával a feldíszített templom előtt, valamint az aranyozott relikvia – a város makettjét a kezében tartó szent szobrának kihozásával veszi kezdetét hivatalosan az ünnep. Különleges tisztelet övezi a körmenet élén álló festanjulikat, az ún. trombunjerik felelnek az ünnepség legmulatságosabb részéért, mégpedig a történelmi fegyverekből a kikötő irányába leadott lövésekért. Az egyfajta himnusz, a „Čuj Sveti Vlaho naš“ (Szent Balázsunk halljad) első verssorai mellett indul a körmenet a csodálatos Stradunon, amelyen az egyházi méltóságok mellett mindenki, aki csak teheti, fiatal és öreg is részt vesz és magára vonja a szemlélődők és az egyre nagyobb számú turista figyelmét is, akiket elvarázsolnak a dubrovniki hagyományos népviseletbe öltözött lányok, melyek szépségének nincs párja. Az ünnepség, festa idején a Köztársaság minden részéből érkeztek a Srđe-hegy lábánál álló városba, és hogy mennyire is ünnepelték akkoriban ezt a szentet és mennyire tisztelték a szabad szellemet, legjobban az az adat tanúsítja,a mely szerint az ünnepségen mindenkit szívesen láttak, még a törvényszegőket is, akik ezen a két napon felmentettek mindenfajta üldözés alól.

 

Ezen apró, de erős és gazdag államocskának a fennmaradása a történelem folyamán éppen a Szent Balázsba vetett hit számlájára írható, amely meghatározta a társadalmi viszonyokat is, mert a patríciusok és jobbágyok e szent alatt egyesülve határozták meg a helyi identitást. Az egész történelmen át, a vallásos lakosság és a Szent Balázs testvériség erőfeszítésével az ünnep, a festa megtartotta hagyományos jellemzőit, de azokat a szokásokat is, amelyeken keresztül gondosan őrzik a Dubrovniki Köztársaság szellemi örökségét és az itteni lakosság szellemi gazdagságát.